A napenergia második virágkora vár a Cseh Köztársaságra

Posted on Posted in Egyéb
Az ország az összes energia-igényének akár 50 százaléka decentralizált, megújuló energia-termelő forrásokból biztosítható.
A napenergia egy kiemelt jelentőségű és drága kitérőnek bizonyult a cseh állam számára, amely a közel egy évtizede bevezetett, rosszul célzott és merev ösztönző-rendszer miatt több milliárd korona támogatást nyelt el.

Úgy tűnik azonban, hogy újra felragyog a napenergia időszaka, ezúttal azonban a háztartásokra és nem az úgynevezett napfény-bárókra alapozva.

Egyes becslések szerint a napenergia felhasználásának támogatására kifizetett milliárdokból már az ország minden házára napelemeket rakhattak volna. A támogatások azonban más zsebekben landoltak és a napelemek, amelyek többnyire mezőkön találhatóak, a nemzeti áram-rendszert táplálják, meglehetősen drágán.

Közeleg azonban a második a napenergia-felhasználás második, a háztetőkre szerelt panelekre alapozott fellendülése. Ez az, amelyre az állami ellenőrzés alatt álló energetikai óriás-vállalat, a ČEZ számít, amikor bevételi forrásainak szélesítését fontolgatja.

Az erősödő érdeklődés egyik oka, hogy ezek a panelek egyre inkább kombinálhatóak olcsóbb, de fejlettebb akkumulátorokkal. A kérdés tehát nem arról szól, hogy a rendszer vagy használható, vagy nem, hiszen az elektromos energia már hosszabb ideig,  egyéb célokra is tárolható.

A ČEZ ebben az évben indította el napenergia-hasznosítási kezdeményezését. Eddig 50 szerződést már megkötött, további 100 pedig az év végére várhatóan megszületik. További 1,200 megrendelés előkészítése,  lakások és vállalkozások számára folyamatban van.

Pavel Cyrani, a ČEZ kereskedelmi vezetője az az ember, aki irányítja a napenergia széleskörű alkalmazását célzó programot. Úgy látja, hogy a decentralizált energia-termelés, a háztetőktől a saját energia-igényeiket megtermelő vállalkozásokig bezárólag, valószínűleg a jövő legfontosabb kérdéskörévé válik. „Ez egy meghatározó folyamat kezdete. Az állami energia-stratégia kidolgozásának egyik fontos összefüggése, hogy az összes energia-igény akár 50 százaléka a decentralizált energia-termelő forrásokból származhat.”

A decentralizált energia-termelés azonban komoly kihívást jelenthet a nemzeti energetikai hálózat, illetve azoknak a csökkenő számú fogyasztók számára, akik még a hagyományos, nagy erőművek által termelt energiára szorulnak. A cseh energetikai hatóság már tett egy kísérletet arra, hogy ezek költségeit lejjebb szorítsa, de nem járt sikerrel.

Van egy másik tényező is, amely a cseh és az európai energia-ellátás jövőjének célszerű alakításával kapcsolatos vitákat befolyásolhatja. Ez a Brexit.

Nagy-Britanniának az Európai Unióból történő, várható kivonulása már felvetette, hogy a szervezetben maradó országoknak, közöttük a Cseh Köztársaságnak, ki kell egészíteniük korábbi kötelezettségvállalásaikat a megújuló energiák alkalmazásával kapcsolatban. Az EU egészének ugyanis csak így lehet esélye arra, hogy a klímaváltozás fékezése érdekében elegendő mértékben csökkenthesse a szerves fűtőanyagok felhasználását. Nagy-Britannia hagyományosan az egyik élharcosa volt az ilyen, a klímaváltozásra és a megújuló energia alkalmazására vonatkozó kötelezettségvállalásoknak és azt tervezte, hogy hogy hatalmas összegeket ruház be tengerparti szélerőmű-parkokba.

Fontos, de egyelőre nem világos kérdés, hogy a brit távozás mennyiben érinti majd az EU energetikai célkitűzéseinek jövőbeni alakulását.